BARON - 30 metrika és AHP-pontszám
A BARON egy Declarative, Mathematical programozási nyelv, amely először 1991-ben jelent meg, és Nick Sahinidis tervezte. Fő felhasználási területek: Optimization Modeling, Operations Research, LP/MIP.
Languages
Cairo - 30 metrika és AHP-pontszám
A Cairo egy Contract-Oriented, Functional programozási nyelv, amely először 2019-ben jelent meg, és StarkWare tervezte. Fő felhasználási területek: Smart Contracts, DeFi, Web3.
Carbon - 30 metrika és AHP-pontszám
A Carbon egy Procedural, Object-Oriented, Generic programozási nyelv, amely először 2022-ben jelent meg, és Google tervezte. Fő felhasználási területek: Systems Programming, Embedded, Performance-Critical Applications.
Component Pascal - 30 metrika és AHP-pontszám
A Component Pascal egy Procedural, Imperative programozási nyelv, amely először 1997-ben jelent meg, és Oberon Microsystems tervezte. Fő felhasználási területek: Business Processing, Legacy Systems, Batch Processing.
FlatBuffers - 30 metrika és AHP-pontszám
A FlatBuffers egy Declarative, Interface programozási nyelv, amely először 2014-ben jelent meg, és Google tervezte. Fő felhasználási területek: Interface Definition, RPC, Schema.
Knockout.js - 30 metrika és AHP-pontszám
A Knockout.js egy Declarative, Component-Based, Functional programozási nyelv, amely először 2010-ben jelent meg, és Steven Sanderson tervezte. Fő felhasználási területek: Web Frontend, Single Page Applications, UI Development.
Lean - 30 metrika és AHP-pontszám
A Lean egy Functional, Declarative, Dependent Types programozási nyelv, amely először 2013-ben jelent meg, és Leonardo de Moura tervezte. Fő felhasználási területek: Theorem Proving, Formal Verification, Academic Research.
LINGO - 30 metrika és AHP-pontszám
A LINGO egy Declarative, Mathematical programozási nyelv, amely először 1988-ben jelent meg, és Lindo Systems tervezte. Fő felhasználási területek: Optimization Modeling, Operations Research, LP/MIP.
Middleman - 30 metrika és AHP-pontszám
A Middleman egy Declarative, Templating programozási nyelv, amely először 2010-ben jelent meg, és Thomas Reynolds tervezte. Fő felhasználási területek: Static Site Generation, Documentation, Blogging.
Modula - 30 metrika és AHP-pontszám
A Modula egy Procedural, Imperative programozási nyelv, amely először 1975-ben jelent meg, és Niklaus Wirth tervezte. Fő felhasználási területek: Business Processing, Legacy Systems, Batch Processing.
Oberon - 30 metrika és AHP-pontszám
A Oberon egy Procedural, Imperative programozási nyelv, amely először 1987-ben jelent meg, és Niklaus Wirth tervezte. Fő felhasználási területek: Business Processing, Legacy Systems, Batch Processing.
Q# - 30 metrika és AHP-pontszám
A Q# egy Multi-paradigm programozási nyelv, amely először 2017-ben jelent meg, és Microsoft tervezte. Fő felhasználási területek: Data Science, Scientific Computing, Statistics.
S-PLUS - 30 metrika és AHP-pontszám
A S-PLUS egy Multi-paradigm programozási nyelv, amely először 1988-ben jelent meg, és Statistical Sciences tervezte. Fő felhasználási területek: Data Science, Scientific Computing, Statistics.
Xpress - 30 metrika és AHP-pontszám
A Xpress egy Declarative, Mathematical programozási nyelv, amely először 1983-ben jelent meg, és Dash Optimization tervezte. Fő felhasználási területek: Optimization Modeling, Operations Research, LP/MIP.
Agda - 30 metrika és AHP-pontszám
A Agda egy Functional, Declarative, Dependent Types programozási nyelv, amely először 1999-ben jelent meg, és Ulf Norell tervezte. Fő felhasználási területek: Theorem Proving, Formal Verification, Academic Research.
ARM Assembly - 30 metrika és AHP-pontszám
A ARM Assembly egy Imperative, Low-Level programozási nyelv, amely először 1985-ben jelent meg, és Acorn/ARM tervezte. Fő felhasználási területek: Systems Programming, Embedded, Performance.
AssemblyScript - 30 metrika és AHP-pontszám
A AssemblyScript egy Imperative, Low-Level programozási nyelv, amely először 2017-ben jelent meg, és AssemblyScript Team tervezte. Fő felhasználási területek: Intermediate Representation, Compilation, Portability.
AutoLISP - 30 metrika és AHP-pontszám
A AutoLISP egy Functional, Procedural programozási nyelv, amely először 1986-ben jelent meg, és Autodesk tervezte. Fő felhasználási területek: Editor Extension, Automation, Text Processing.
Backbone.js - 30 metrika és AHP-pontszám
A Backbone.js egy Declarative, Component-Based, Functional programozási nyelv, amely először 2010-ben jelent meg, és Jeremy Ashkenas tervezte. Fő felhasználási területek: Web Frontend, Single Page Applications, UI Development.
Clipper - 30 metrika és AHP-pontszám
A Clipper egy Declarative, Set-Oriented programozási nyelv, amely először 1985-ben jelent meg, és Nantucket tervezte. Fő felhasználási területek: Database Queries, Stored Procedures, Data Manipulation.
ClojureScript - 30 metrika és AHP-pontszám
A ClojureScript egy Functional, Pure programozási nyelv, amely először 2011-ben jelent meg, és Rich Hickey tervezte. Fő felhasználási területek: Functional Programming, Academic Research, Type-Safe Applications.
COIN-OR - 30 metrika és AHP-pontszám
A COIN-OR egy Declarative, Mathematical programozási nyelv, amely először 2002-ben jelent meg, és COIN-OR Foundation tervezte. Fő felhasználási területek: Optimization Modeling, Operations Research, LP/MIP.
Coq - 30 metrika és AHP-pontszám
A Coq egy Functional, Declarative, Dependent Types programozási nyelv, amely először 1989-ben jelent meg, és INRIA tervezte. Fő felhasználási területek: Theorem Proving, Formal Verification, Academic Research.
CPLEX - 30 metrika és AHP-pontszám
A CPLEX egy Declarative, Mathematical programozási nyelv, amely először 1988-ben jelent meg, és CPLEX Optimization tervezte. Fő felhasználási területek: Optimization Modeling, Operations Research, LP/MIP.
D - 30 metrika és AHP-pontszám
A D egy Procedural, Object-Oriented, Generic programozási nyelv, amely először 2001-ben jelent meg, és Walter Bright tervezte. Fő felhasználási területek: Systems Programming, Embedded, Performance-Critical Applications.
Elm - 30 metrika és AHP-pontszám
A Elm egy Declarative, Component-Based, Functional programozási nyelv, amely először 2012-ben jelent meg, és Evan Czaplicki tervezte. Fő felhasználási területek: Web Frontend, Single Page Applications, UI Development.
EViews - 30 metrika és AHP-pontszám
A EViews egy Multi-paradigm programozási nyelv, amely először 1994-ben jelent meg, és Quantitative Micro Software tervezte. Fő felhasználási területek: Data Science, Scientific Computing, Statistics.
Expect - 30 metrika és AHP-pontszám
A Expect egy Procedural, Object-Oriented programozási nyelv, amely először 1990-ben jelent meg, és Don Libes tervezte. Fő felhasználási területek: Automation, Scripting, DevOps.
FoxPro - 30 metrika és AHP-pontszám
A FoxPro egy Declarative, Set-Oriented programozási nyelv, amely először 1989-ben jelent meg, és Fox Software tervezte. Fő felhasználási területek: Database Queries, Stored Procedures, Data Manipulation.
Free Pascal - 30 metrika és AHP-pontszám
A Free Pascal egy Object-Oriented, Functional programozási nyelv, amely először 1993-ben jelent meg, és Florian Klämpfl tervezte. Fő felhasználási területek: Enterprise Applications, Backend Services, Desktop Applications.
GAMS - 30 metrika és AHP-pontszám
A GAMS egy Declarative, Mathematical programozási nyelv, amely először 1976-ben jelent meg, és Alexander Meeraus tervezte. Fő felhasználási területek: Optimization Modeling, Operations Research, LP/MIP.
Gherkin - 30 metrika és AHP-pontszám
A Gherkin egy Declarative, DSL programozási nyelv, amely először 2008-ben jelent meg, és Aslak Hellesøy tervezte. Fő felhasználási területek: Behavior Testing, Acceptance Testing.
GitBook - 30 metrika és AHP-pontszám
A GitBook egy Declarative, Templating programozási nyelv, amely először 2013-ben jelent meg, és GitBook Team tervezte. Fő felhasználási területek: Static Site Generation, Documentation, Blogging.
GLPK - 30 metrika és AHP-pontszám
A GLPK egy Declarative, Mathematical programozási nyelv, amely először 2000-ben jelent meg, és Andrew Makhorin tervezte. Fő felhasználási területek: Optimization Modeling, Operations Research, LP/MIP.
Gurobi - 30 metrika és AHP-pontszám
A Gurobi egy Declarative, Mathematical programozási nyelv, amely először 2008-ben jelent meg, és Gurobi Optimization tervezte. Fő felhasználási területek: Optimization Modeling, Operations Research, LP/MIP.
Idris - 30 metrika és AHP-pontszám
A Idris egy Functional, Declarative, Dependent Types programozási nyelv, amely először 2007-ben jelent meg, és Edwin Brady tervezte. Fő felhasználási területek: Theorem Proving, Formal Verification, Academic Research.
Lazarus - 30 metrika és AHP-pontszám
A Lazarus egy Object-Oriented, Functional programozási nyelv, amely először 1999-ben jelent meg, és Free Pascal Team tervezte. Fő felhasználási területek: Enterprise Applications, Backend Services, Desktop Applications.
Meteor - 30 metrika és AHP-pontszám
A Meteor egy Declarative, Component-Based, Functional programozási nyelv, amely először 2012-ben jelent meg, és Meteor Team tervezte. Fő felhasználási területek: Web Frontend, Single Page Applications, UI Development.
Minitab - 30 metrika és AHP-pontszám
A Minitab egy Multi-paradigm programozási nyelv, amely először 1972-ben jelent meg, és Penn State tervezte. Fő felhasználási területek: Data Science, Scientific Computing, Statistics.
MIPS Assembly - 30 metrika és AHP-pontszám
A MIPS Assembly egy Imperative, Low-Level programozási nyelv, amely először 1985-ben jelent meg, és MIPS tervezte. Fő felhasználási területek: Systems Programming, Embedded, Performance.
MOSEK - 30 metrika és AHP-pontszám
A MOSEK egy Declarative, Mathematical programozási nyelv, amely először 1997-ben jelent meg, és Erling Andersen tervezte. Fő felhasználási területek: Optimization Modeling, Operations Research, LP/MIP.
Move - 30 metrika és AHP-pontszám
A Move egy Contract-Oriented, Functional programozási nyelv, amely először 2019-ben jelent meg, és Diem tervezte. Fő felhasználási területek: Smart Contracts, DeFi, Web3.
Object Pascal - 30 metrika és AHP-pontszám
A Object Pascal egy Object-Oriented, Functional programozási nyelv, amely először 1986-ben jelent meg, és Apple, Borland tervezte. Fő felhasználási területek: Enterprise Applications, Backend Services, Desktop Applications.
PL/I - 30 metrika és AHP-pontszám
A PL/I egy Procedural, Imperative programozási nyelv, amely először 1964-ben jelent meg, és IBM tervezte. Fő felhasználási területek: Business Processing, Legacy Systems, Batch Processing.
PL/M - 30 metrika és AHP-pontszám
A PL/M egy Procedural, Imperative programozási nyelv, amely először 1973-ben jelent meg, és Gary Kildall tervezte. Fő felhasználási területek: Business Processing, Legacy Systems, Batch Processing.
PureScript - 30 metrika és AHP-pontszám
A PureScript egy Functional, Pure programozási nyelv, amely először 2013-ben jelent meg, és Phil Freeman tervezte. Fő felhasználási területek: Functional Programming, Academic Research, Type-Safe Applications.
QML - 30 metrika és AHP-pontszám
A QML egy Object-Oriented, Functional programozási nyelv, amely először 2009-ben jelent meg, és Qt Project tervezte. Fő felhasználási területek: Mobile Apps, Cross-Platform Development.
Read the Docs - 30 metrika és AHP-pontszám
A Read the Docs egy Declarative, Templating programozási nyelv, amely először 2009-ben jelent meg, és Eric Holscher tervezte. Fő felhasználási területek: Static Site Generation, Documentation, Blogging.
ReScript - 30 metrika és AHP-pontszám
A ReScript egy Functional, Pure programozási nyelv, amely először 2016-ben jelent meg, és ReScript Team tervezte. Fő felhasználási területek: Functional Programming, Academic Research, Type-Safe Applications.
Robot Framework - 30 metrika és AHP-pontszám
A Robot Framework egy Declarative, DSL programozási nyelv, amely először 2008-ben jelent meg, és Pekka Klarck tervezte. Fő felhasználási területek: Behavior Testing, Acceptance Testing.
S - 30 metrika és AHP-pontszám
A S egy Multi-paradigm programozási nyelv, amely először 1976-ben jelent meg, és Bell Labs tervezte. Fő felhasználási területek: Data Science, Scientific Computing, Statistics.
Salt - 30 metrika és AHP-pontszám
A Salt egy Declarative, Imperative programozási nyelv, amely először 2011-ben jelent meg, és SaltStack tervezte. Fő felhasználási területek: Infrastructure as Code, DevOps, Configuration Management.
Scilab - 30 metrika és AHP-pontszám
A Scilab egy Multi-paradigm programozási nyelv, amely először 1990-ben jelent meg, és INRIA tervezte. Fő felhasználási területek: Data Science, Scientific Computing, Statistics.
Smalltalk - 30 metrika és AHP-pontszám
A Smalltalk egy Object-Oriented, Functional, Procedural programozási nyelv, amely először 1972-ben jelent meg, és Alan Kay tervezte. Fő felhasználási területek: Web Development, Automation, Scripting.
Snap! - 30 metrika és AHP-pontszám
A Snap! egy Visual, Procedural programozási nyelv, amely először 2011-ben jelent meg, és UC Berkeley tervezte. Fő felhasználási területek: Education, Beginner Programming, Visual Programming.
Stata - 30 metrika és AHP-pontszám
A Stata egy Multi-paradigm programozási nyelv, amely először 1985-ben jelent meg, és StataCorp tervezte. Fő felhasználási területek: Data Science, Scientific Computing, Statistics.
Thrift - 30 metrika és AHP-pontszám
A Thrift egy Declarative, Interface programozási nyelv, amely először 2007-ben jelent meg, és Facebook tervezte. Fő felhasználási területek: Interface Definition, RPC, Schema.
V - 30 metrika és AHP-pontszám
A V egy Procedural, Object-Oriented, Generic programozási nyelv, amely először 2019-ben jelent meg, és Alexander Medvednikov tervezte. Fő felhasználási területek: Systems Programming, Embedded, Performance-Critical Applications.
Vala - 30 metrika és AHP-pontszám
A Vala egy Object-Oriented, Functional, Procedural programozási nyelv, amely először 2006-ben jelent meg, és Jürg Billeter tervezte. Fő felhasználási területek: Web Development, Automation, Scripting.
VBA - 30 metrika és AHP-pontszám
A VBA egy Object-Oriented, Functional, Procedural programozási nyelv, amely először 1993-ben jelent meg, és Microsoft tervezte. Fő felhasználási területek: Web Development, Automation, Scripting.
VuePress - 30 metrika és AHP-pontszám
A VuePress egy Declarative, Templating programozási nyelv, amely először 2018-ben jelent meg, és Evan You tervezte. Fő felhasználási területek: Static Site Generation, Documentation, Blogging.
Vyper - 30 metrika és AHP-pontszám
A Vyper egy Contract-Oriented, Functional programozási nyelv, amely először 2017-ben jelent meg, és Vitalik Buterin tervezte. Fő felhasználási területek: Smart Contracts, DeFi, Web3.
WAT - 30 metrika és AHP-pontszám
A WAT egy Imperative, Low-Level programozási nyelv, amely először 2017-ben jelent meg, és W3C tervezte. Fő felhasználási területek: Intermediate Representation, Compilation, Portability.
ABAP - 30 metrika és AHP-pontszám
A ABAP egy Procedural, Imperative programozási nyelv, amely először 1983-ben jelent meg, és SAP tervezte. Fő felhasználási területek: Business Processing, Legacy Systems, Batch Processing.
Ada - 30 metrika és AHP-pontszám
A Ada egy Procedural, Object-Oriented, Generic programozási nyelv, amely először 1980-ben jelent meg, és Jean Ichbiah tervezte. Fő felhasználási területek: Systems Programming, Embedded, Performance-Critical Applications.
AMPL - 30 metrika és AHP-pontszám
A AMPL egy Declarative, Mathematical programozási nyelv, amely először 1985-ben jelent meg, és Bell Labs tervezte. Fő felhasználási területek: Optimization Modeling, Operations Research, LP/MIP.
Ant - 30 metrika és AHP-pontszám
A Ant egy Declarative, Imperative programozási nyelv, amely először 2000-ben jelent meg, és Apache tervezte. Fő felhasználási területek: Build Automation, Dependency Management, CI/CD.
Apache Cordova - 30 metrika és AHP-pontszám
A Apache Cordova egy Object-Oriented, Functional programozási nyelv, amely először 2009-ben jelent meg, és Apache tervezte. Fő felhasználási területek: Mobile Apps, Cross-Platform Development.
Assembly - 30 metrika és AHP-pontszám
A Assembly egy Imperative, Low-Level programozási nyelv, amely először 1947-ben jelent meg, és Maurice Wilkes tervezte. Fő felhasználási területek: Systems Programming, Embedded, Performance.
AWK - 30 metrika és AHP-pontszám
A AWK egy Procedural, Object-Oriented programozási nyelv, amely először 1977-ben jelent meg, és Bell Labs tervezte. Fő felhasználási területek: Automation, Scripting, DevOps.
BASIC - 30 metrika és AHP-pontszám
A BASIC egy Visual, Procedural programozási nyelv, amely először 1964-ben jelent meg, és John Kemeny, Thomas Kurtz tervezte. Fő felhasználási területek: Education, Beginner Programming, Visual Programming.
Bytecode - 30 metrika és AHP-pontszám
A Bytecode egy Imperative, Low-Level programozási nyelv, amely először 1995-ben jelent meg, és Multiple tervezte. Fő felhasználási területek: Intermediate Representation, Compilation, Portability.
COBOL - 30 metrika és AHP-pontszám
A COBOL egy Procedural, Imperative programozási nyelv, amely először 1959-ben jelent meg, és CODASYL tervezte. Fő felhasználási területek: Business Processing, Legacy Systems, Batch Processing.
Common Lisp - 30 metrika és AHP-pontszám
A Common Lisp egy Functional, Pure programozási nyelv, amely először 1984-ben jelent meg, és ANSI tervezte. Fő felhasználási területek: Functional Programming, Academic Research, Type-Safe Applications.
Crystal - 30 metrika és AHP-pontszám
A Crystal egy Object-Oriented, Functional, Procedural programozási nyelv, amely először 2014-ben jelent meg, és Manas tervezte. Fő felhasználási területek: Web Development, Automation, Scripting.
Delphi - 30 metrika és AHP-pontszám
A Delphi egy Object-Oriented, Functional programozási nyelv, amely először 1995-ben jelent meg, és Borland tervezte. Fő felhasználási területek: Enterprise Applications, Backend Services, Desktop Applications.
Eleventy - 30 metrika és AHP-pontszám
A Eleventy egy Declarative, Templating programozási nyelv, amely először 2018-ben jelent meg, és Zach Leatherman tervezte. Fő felhasználási területek: Static Site Generation, Documentation, Blogging.
Ember.js - 30 metrika és AHP-pontszám
A Ember.js egy Declarative, Component-Based, Functional programozási nyelv, amely először 2011-ben jelent meg, és Yehuda Katz tervezte. Fő felhasználási területek: Web Frontend, Single Page Applications, UI Development.
Gatsby - 30 metrika és AHP-pontszám
A Gatsby egy Declarative, Component-Based programozási nyelv, amely először 2015-ben jelent meg, és Kyle Mathews tervezte. Fő felhasználási területek: Full-Stack Frameworks, SSR, Static Generation.
GNU Octave - 30 metrika és AHP-pontszám
A GNU Octave egy Multi-paradigm programozási nyelv, amely először 1988-ben jelent meg, és John Eaton tervezte. Fő felhasználási területek: Data Science, Scientific Computing, Statistics.
Groovy - 30 metrika és AHP-pontszám
A Groovy egy Object-Oriented, Functional programozási nyelv, amely először 2003-ben jelent meg, és James Strachan tervezte. Fő felhasználási területek: Backend Services, Enterprise Applications, Android.
Hexo - 30 metrika és AHP-pontszám
A Hexo egy Declarative, Templating programozási nyelv, amely először 2012-ben jelent meg, és Tommy Chen tervezte. Fő felhasználási területek: Static Site Generation, Documentation, Blogging.
Ionic - 30 metrika és AHP-pontszám
A Ionic egy Object-Oriented, Functional programozási nyelv, amely először 2013-ben jelent meg, és Ionic Team tervezte. Fő felhasználási területek: Mobile Apps, Cross-Platform Development.
JSON Schema - 30 metrika és AHP-pontszám
A JSON Schema egy Declarative, Interface programozási nyelv, amely először 2011-ben jelent meg, és IETF tervezte. Fő felhasználási területek: Interface Definition, RPC, Schema.
Logo - 30 metrika és AHP-pontszám
A Logo egy Visual, Procedural programozási nyelv, amely először 1967-ben jelent meg, és Seymour Papert tervezte. Fő felhasználási területek: Education, Beginner Programming, Visual Programming.
Maple - 30 metrika és AHP-pontszám
A Maple egy Symbolic, Functional programozási nyelv, amely először 1982-ben jelent meg, és Waterloo Maple tervezte. Fő felhasználási területek: Symbolic Math, Computer Algebra, Research.
Nim - 30 metrika és AHP-pontszám
A Nim egy Procedural, Object-Oriented, Generic programozási nyelv, amely először 2008-ben jelent meg, és Andreas Rumpf tervezte. Fő felhasználási területek: Systems Programming, Embedded, Performance-Critical Applications.
Objective-C - 30 metrika és AHP-pontszám
A Objective-C egy Object-Oriented, Functional programozási nyelv, amely először 1984-ben jelent meg, és Brad Cox tervezte. Fő felhasználási területek: Mobile Apps, Cross-Platform Development.
OpenAPI - 30 metrika és AHP-pontszám
A OpenAPI egy Declarative, Interface programozási nyelv, amely először 2010-ben jelent meg, és OpenAPI Initiative tervezte. Fő felhasználási területek: Interface Definition, RPC, Schema.
Pascal - 30 metrika és AHP-pontszám
A Pascal egy Procedural, Imperative programozási nyelv, amely először 1970-ben jelent meg, és Niklaus Wirth tervezte. Fő felhasználási területek: Business Processing, Legacy Systems, Batch Processing.
PL/SQL - 30 metrika és AHP-pontszám
A PL/SQL egy Declarative, Set-Oriented programozási nyelv, amely először 1991-ben jelent meg, és Oracle tervezte. Fő felhasználási területek: Database Queries, Stored Procedures, Data Manipulation.
Preact - 30 metrika és AHP-pontszám
A Preact egy Declarative, Component-Based, Functional programozási nyelv, amely először 2015-ben jelent meg, és Jason Miller tervezte. Fő felhasználási területek: Web Frontend, Single Page Applications, UI Development.
Prolog - 30 metrika és AHP-pontszám
A Prolog egy Logic, Declarative programozási nyelv, amely először 1972-ben jelent meg, és Alain Colmerauer tervezte. Fő felhasználási területek: Logic Programming, AI, Expert Systems.
Puppet - 30 metrika és AHP-pontszám
A Puppet egy Declarative, Imperative programozási nyelv, amely először 2005-ben jelent meg, és Puppet Labs tervezte. Fő felhasználási területek: Infrastructure as Code, DevOps, Configuration Management.
Racket - 30 metrika és AHP-pontszám
A Racket egy Functional, Pure programozási nyelv, amely először 1994-ben jelent meg, és PLT Group tervezte. Fő felhasználási területek: Functional Programming, Academic Research, Type-Safe Applications.
ReasonML - 30 metrika és AHP-pontszám
A ReasonML egy Functional, Pure programozási nyelv, amely először 2016-ben jelent meg, és Facebook tervezte. Fő felhasználási területek: Functional Programming, Academic Research, Type-Safe Applications.
Remix - 30 metrika és AHP-pontszám
A Remix egy Declarative, Component-Based programozási nyelv, amely először 2021-ben jelent meg, és React Router Team tervezte. Fő felhasználási területek: Full-Stack Frameworks, SSR, Static Generation.
reStructuredText - 30 metrika és AHP-pontszám
A reStructuredText egy Markup programozási nyelv, amely először 2002-ben jelent meg, és David Goodger tervezte. Fő felhasználási területek: Documentation, Technical Writing, Publishing.
SAS - 30 metrika és AHP-pontszám
A SAS egy Multi-paradigm programozási nyelv, amely először 1976-ben jelent meg, és SAS Institute tervezte. Fő felhasználási területek: Data Science, Scientific Computing, Statistics.
Scheme - 30 metrika és AHP-pontszám
A Scheme egy Functional, Pure programozási nyelv, amely először 1975-ben jelent meg, és MIT tervezte. Fő felhasználási területek: Functional Programming, Academic Research, Type-Safe Applications.
Solidity - 30 metrika és AHP-pontszám
A Solidity egy Contract-Oriented, Functional programozási nyelv, amely először 2014-ben jelent meg, és Ethereum tervezte. Fő felhasználási területek: Smart Contracts, DeFi, Web3.
SolidJS - 30 metrika és AHP-pontszám
A SolidJS egy Declarative, Component-Based, Functional programozási nyelv, amely először 2021-ben jelent meg, és Ryan Carniato tervezte. Fő felhasználási területek: Web Frontend, Single Page Applications, UI Development.
Sphinx - 30 metrika és AHP-pontszám
A Sphinx egy Declarative, Templating programozási nyelv, amely először 2005-ben jelent meg, és Georg Brandl tervezte. Fő felhasználási területek: Static Site Generation, Documentation, Blogging.
SPSS - 30 metrika és AHP-pontszám
A SPSS egy Multi-paradigm programozási nyelv, amely először 1968-ben jelent meg, és Norman Nie tervezte. Fő felhasználási területek: Data Science, Scientific Computing, Statistics.
Tcl - 30 metrika és AHP-pontszám
A Tcl egy Procedural, Object-Oriented programozási nyelv, amely először 1988-ben jelent meg, és John Ousterhout tervezte. Fő felhasználási területek: Automation, Scripting, DevOps.
TeX - 30 metrika és AHP-pontszám
A TeX egy Markup programozási nyelv, amely először 1978-ben jelent meg, és Donald Knuth tervezte. Fő felhasználási területek: Documentation, Technical Writing, Publishing.
VBScript - 30 metrika és AHP-pontszám
A VBScript egy Procedural, Object-Oriented programozási nyelv, amely először 1996-ben jelent meg, és Microsoft tervezte. Fő felhasználási területek: Automation, Scripting, DevOps.
Vim Script - 30 metrika és AHP-pontszám
A Vim Script egy Functional, Procedural programozási nyelv, amely először 1991-ben jelent meg, és Bram Moolenaar tervezte. Fő felhasználási területek: Editor Extension, Automation, Text Processing.
Visual Basic - 30 metrika és AHP-pontszám
A Visual Basic egy Object-Oriented, Functional, Procedural programozási nyelv, amely először 1991-ben jelent meg, és Microsoft tervezte. Fő felhasználási területek: Web Development, Automation, Scripting.
VitePress - 30 metrika és AHP-pontszám
A VitePress egy Declarative, Templating programozási nyelv, amely először 2022-ben jelent meg, és Evan You tervezte. Fő felhasználási területek: Static Site Generation, Documentation, Blogging.
x86 Assembly - 30 metrika és AHP-pontszám
A x86 Assembly egy Imperative, Low-Level programozási nyelv, amely először 1978-ben jelent meg, és Intel tervezte. Fő felhasználási területek: Systems Programming, Embedded, Performance.
Zig - 30 metrika és AHP-pontszám
A Zig egy Procedural, Object-Oriented, Generic programozási nyelv, amely először 2016-ben jelent meg, és Andrew Kelley tervezte. Fő felhasználási területek: Systems Programming, Embedded, Performance-Critical Applications.
Anaconda - 30 metrika és AHP-pontszám
A Anaconda egy Declarative, Imperative programozási nyelv, amely először 2012-ben jelent meg, és Anaconda Inc. tervezte. Fő felhasználási területek: Package Management, Dependency Resolution.
Astro - 30 metrika és AHP-pontszám
A Astro egy Declarative, Component-Based programozási nyelv, amely először 2021-ben jelent meg, és Astro Team tervezte. Fő felhasználási területek: Full-Stack Frameworks, SSR, Static Generation.
Batch - 30 metrika és AHP-pontszám
A Batch egy Procedural, Object-Oriented programozási nyelv, amely először 1981-ben jelent meg, és Microsoft tervezte. Fő felhasználási területek: Automation, Scripting, DevOps.
Bazel - 30 metrika és AHP-pontszám
A Bazel egy Declarative, Imperative programozási nyelv, amely először 2015-ben jelent meg, és Google tervezte. Fő felhasználási területek: Build Automation, Dependency Management, CI/CD.
Chef - 30 metrika és AHP-pontszám
A Chef egy Declarative, Imperative programozási nyelv, amely először 2009-ben jelent meg, és Chef Software tervezte. Fő felhasználási területek: Infrastructure as Code, DevOps, Configuration Management.
Clojure - 30 metrika és AHP-pontszám
A Clojure egy Functional, Pure programozási nyelv, amely először 2007-ben jelent meg, és Rich Hickey tervezte. Fő felhasználási területek: Functional Programming, Academic Research, Type-Safe Applications.
Deno - 30 metrika és AHP-pontszám
A Deno egy Multi-paradigm programozási nyelv, amely először 2018-ben jelent meg, és Ryan Dahl tervezte. Fő felhasználási területek: JavaScript Runtime, Server-Side Execution.
Docusaurus - 30 metrika és AHP-pontszám
A Docusaurus egy Declarative, Templating programozási nyelv, amely először 2017-ben jelent meg, és Facebook tervezte. Fő felhasználási területek: Static Site Generation, Documentation, Blogging.
Emacs Lisp - 30 metrika és AHP-pontszám
A Emacs Lisp egy Functional, Procedural programozási nyelv, amely először 1985-ben jelent meg, és Richard Stallman tervezte. Fő felhasználási területek: Editor Extension, Automation, Text Processing.
Erlang - 30 metrika és AHP-pontszám
A Erlang egy Functional, Pure programozási nyelv, amely először 1986-ben jelent meg, és Ericsson tervezte. Fő felhasználási területek: Functional Programming, Academic Research, Type-Safe Applications.
F# - 30 metrika és AHP-pontszám
A F# egy Object-Oriented, Functional programozási nyelv, amely először 2005-ben jelent meg, és Microsoft tervezte. Fő felhasználási területek: Enterprise Applications, Backend Services, Desktop Applications.
Fortran - 30 metrika és AHP-pontszám
A Fortran egy Multi-paradigm programozási nyelv, amely először 1957-ben jelent meg, és John Backus tervezte. Fő felhasználási területek: Data Science, Scientific Computing, Statistics.
HCL - 30 metrika és AHP-pontszám
A HCL egy Declarative, Imperative programozási nyelv, amely először 2014-ben jelent meg, és HashiCorp tervezte. Fő felhasználási területek: Infrastructure as Code, DevOps, Configuration Management.
INI - 30 metrika és AHP-pontszám
A INI egy Declarative programozási nyelv, amely először 1980-ben jelent meg, és Microsoft tervezte. Fő felhasználási területek: Configuration, Settings.
Jekyll - 30 metrika és AHP-pontszám
A Jekyll egy Declarative, Templating programozási nyelv, amely először 2008-ben jelent meg, és Tom Preston-Werner tervezte. Fő felhasználási területek: Static Site Generation, Documentation, Blogging.
LaTeX - 30 metrika és AHP-pontszám
A LaTeX egy Markup programozási nyelv, amely először 1984-ben jelent meg, és Leslie Lamport tervezte. Fő felhasználási területek: Documentation, Technical Writing, Publishing.
Less - 30 metrika és AHP-pontszám
A Less egy Declarative, Markup programozási nyelv, amely először 2009-ben jelent meg, és Alexis Sellier tervezte. Fő felhasználási területek: Data Serialization, Configuration, Interchange.
Lisp - 30 metrika és AHP-pontszám
A Lisp egy Functional, Pure programozási nyelv, amely először 1958-ben jelent meg, és John McCarthy tervezte. Fő felhasználási területek: Functional Programming, Academic Research, Type-Safe Applications.
LLVM IR - 30 metrika és AHP-pontszám
A LLVM IR egy Imperative, Low-Level programozási nyelv, amely először 2003-ben jelent meg, és LLVM Team tervezte. Fő felhasználási területek: Intermediate Representation, Compilation, Portability.
Mathematica - 30 metrika és AHP-pontszám
A Mathematica egy Symbolic, Functional programozási nyelv, amely először 1988-ben jelent meg, és Wolfram Research tervezte. Fő felhasználási területek: Symbolic Math, Computer Algebra, Research.
MkDocs - 30 metrika és AHP-pontszám
A MkDocs egy Declarative, Templating programozási nyelv, amely először 2014-ben jelent meg, és Tom Christie tervezte. Fő felhasználási területek: Static Site Generation, Documentation, Blogging.
Ninja - 30 metrika és AHP-pontszám
A Ninja egy Declarative, Imperative programozási nyelv, amely először 2010-ben jelent meg, és Evan Martin tervezte. Fő felhasználási területek: Build Automation, Dependency Management, CI/CD.
OCaml - 30 metrika és AHP-pontszám
A OCaml egy Functional, Pure programozási nyelv, amely először 1996-ben jelent meg, és INRIA tervezte. Fő felhasználási területek: Functional Programming, Academic Research, Type-Safe Applications.
Perl - 30 metrika és AHP-pontszám
A Perl egy Procedural, Object-Oriented programozási nyelv, amely először 1987-ben jelent meg, és Larry Wall tervezte. Fő felhasználási területek: Automation, Scripting, DevOps.
pnpm - 30 metrika és AHP-pontszám
A pnpm egy Declarative, Imperative programozási nyelv, amely először 2017-ben jelent meg, és Zoltan Kochan tervezte. Fő felhasználási területek: Package Management, Dependency Resolution.
Scratch - 30 metrika és AHP-pontszám
A Scratch egy Visual, Procedural programozási nyelv, amely először 2007-ben jelent meg, és MIT Media Lab tervezte. Fő felhasználási területek: Education, Beginner Programming, Visual Programming.
sed - 30 metrika és AHP-pontszám
A sed egy Procedural, Object-Oriented programozási nyelv, amely először 1974-ben jelent meg, és Lee McMahon tervezte. Fő felhasználási területek: Automation, Scripting, DevOps.
T-SQL - 30 metrika és AHP-pontszám
A T-SQL egy Declarative, Set-Oriented programozási nyelv, amely először 1990-ben jelent meg, és Sybase, Microsoft tervezte. Fő felhasználási területek: Database Queries, Stored Procedures, Data Manipulation.
Tauri - 30 metrika és AHP-pontszám
A Tauri egy Multi-paradigm programozási nyelv, amely először 2019-ben jelent meg, és Tauri Team tervezte. Fő felhasználási területek: Desktop Apps, Cross-Platform GUI.
Wolfram Language - 30 metrika és AHP-pontszám
A Wolfram Language egy Symbolic, Functional programozási nyelv, amely először 2013-ben jelent meg, és Stephen Wolfram tervezte. Fő felhasználási területek: Symbolic Math, Computer Algebra, Research.
Yarn - 30 metrika és AHP-pontszám
A Yarn egy Declarative, Imperative programozási nyelv, amely először 2016-ben jelent meg, és Facebook tervezte. Fő felhasználási területek: Package Management, Dependency Resolution.
Ansible - 30 metrika és AHP-pontszám
A Ansible egy Declarative, Imperative programozási nyelv, amely először 2012-ben jelent meg, és Ansible tervezte. Fő felhasználási területek: Infrastructure as Code, DevOps, Configuration Management.
Bun - 30 metrika és AHP-pontszám
A Bun egy Multi-paradigm programozási nyelv, amely először 2021-ben jelent meg, és Jarred Sumner tervezte. Fő felhasználási területek: JavaScript Runtime, Server-Side Execution.
Conda - 30 metrika és AHP-pontszám
A Conda egy Declarative, Imperative programozási nyelv, amely először 2012-ben jelent meg, és Anaconda Inc. tervezte. Fő felhasználási területek: Package Management, Dependency Resolution.
Electron - 30 metrika és AHP-pontszám
A Electron egy Multi-paradigm programozási nyelv, amely először 2013-ben jelent meg, és GitHub tervezte. Fő felhasználási területek: Desktop Apps, Cross-Platform GUI.
Elixir - 30 metrika és AHP-pontszám
A Elixir egy Functional, Pure programozási nyelv, amely először 2011-ben jelent meg, és José Valim tervezte. Fő felhasználási területek: Functional Programming, Academic Research, Type-Safe Applications.
Gradle - 30 metrika és AHP-pontszám
A Gradle egy Declarative, Imperative programozási nyelv, amely először 2008-ben jelent meg, és Hans Dockter tervezte. Fő felhasználási területek: Build Automation, Dependency Management, CI/CD.
GraphQL - 30 metrika és AHP-pontszám
A GraphQL egy Declarative, Interface programozási nyelv, amely először 2015-ben jelent meg, és Facebook tervezte. Fő felhasználási területek: Interface Definition, RPC, Schema.
Haskell - 30 metrika és AHP-pontszám
A Haskell egy Functional, Pure programozási nyelv, amely először 1990-ben jelent meg, és Haskell Committee tervezte. Fő felhasználási területek: Functional Programming, Academic Research, Type-Safe Applications.
Julia - 30 metrika és AHP-pontszám
A Julia egy Multi-paradigm programozási nyelv, amely először 2012-ben jelent meg, és MIT tervezte. Fő felhasználási területek: Data Science, Scientific Computing, Statistics.
Jupyter - 30 metrika és AHP-pontszám
A Jupyter egy Multi-paradigm programozási nyelv, amely először 2014-ben jelent meg, és Project Jupyter tervezte. Fő felhasználási területek: Interactive Computing, Data Exploration, Reproducible Research.
Lua - 30 metrika és AHP-pontszám
A Lua egy Procedural, Object-Oriented programozási nyelv, amely először 1993-ben jelent meg, és PUC-Rio tervezte. Fő felhasználási területek: Automation, Scripting, DevOps.
Make - 30 metrika és AHP-pontszám
A Make egy Declarative, Imperative programozási nyelv, amely először 1977-ben jelent meg, és Stuart Feldman tervezte. Fő felhasználási területek: Build Automation, Dependency Management, CI/CD.
MATLAB - 30 metrika és AHP-pontszám
A MATLAB egy Multi-paradigm programozási nyelv, amely először 1984-ben jelent meg, és MathWorks tervezte. Fő felhasználási területek: Data Science, Scientific Computing, Statistics.
Maven - 30 metrika és AHP-pontszám
A Maven egy Declarative, Imperative programozási nyelv, amely először 2004-ben jelent meg, és Apache tervezte. Fő felhasználási területek: Build Automation, Dependency Management, CI/CD.
Nuxt - 30 metrika és AHP-pontszám
A Nuxt egy Declarative, Component-Based programozási nyelv, amely először 2016-ben jelent meg, és Nuxt Team tervezte. Fő felhasználási területek: Full-Stack Frameworks, SSR, Static Generation.
PowerShell - 30 metrika és AHP-pontszám
A PowerShell egy Procedural, Object-Oriented programozási nyelv, amely először 2006-ben jelent meg, és Microsoft tervezte. Fő felhasználási területek: Automation, Scripting, DevOps.
Protocol Buffers - 30 metrika és AHP-pontszám
A Protocol Buffers egy Declarative, Interface programozási nyelv, amely először 2001-ben jelent meg, és Google tervezte. Fő felhasználási területek: Interface Definition, RPC, Schema.
Sass - 30 metrika és AHP-pontszám
A Sass egy Declarative, Markup programozási nyelv, amely először 2006-ben jelent meg, és Hampton Catlin tervezte. Fő felhasználási területek: Data Serialization, Configuration, Interchange.
SCSS - 30 metrika és AHP-pontszám
A SCSS egy Declarative, Markup programozási nyelv, amely először 2006-ben jelent meg, és Hampton Catlin tervezte. Fő felhasználási területek: Data Serialization, Configuration, Interchange.
Svelte - 30 metrika és AHP-pontszám
A Svelte egy Declarative, Component-Based, Functional programozási nyelv, amely először 2016-ben jelent meg, és Rich Harris tervezte. Fő felhasználási területek: Web Frontend, Single Page Applications, UI Development.
TOML - 30 metrika és AHP-pontszám
A TOML egy Declarative, Markup programozási nyelv, amely először 2013-ben jelent meg, és Tom Preston-Werner tervezte. Fő felhasználási területek: Data Serialization, Configuration, Interchange.
WebAssembly - 30 metrika és AHP-pontszám
A WebAssembly egy Imperative, Low-Level programozási nyelv, amely először 2017-ben jelent meg, és W3C tervezte. Fő felhasználási területek: Intermediate Representation, Compilation, Portability.
XML - 30 metrika és AHP-pontszám
A XML egy Declarative, Markup programozási nyelv, amely először 1998-ben jelent meg, és W3C tervezte. Fő felhasználási területek: Data Serialization, Configuration, Interchange.
Angular - 30 metrika és AHP-pontszám
A Angular egy Declarative, Component-Based, Functional programozási nyelv, amely először 2016-ben jelent meg, és Google tervezte. Fő felhasználási területek: Web Frontend, Single Page Applications, UI Development.
Bash - 30 metrika és AHP-pontszám
A Bash egy Procedural, Object-Oriented programozási nyelv, amely először 1989-ben jelent meg, és Brian Fox tervezte. Fő felhasználási területek: Automation, Scripting, DevOps.
CMake - 30 metrika és AHP-pontszám
A CMake egy Declarative, Imperative programozási nyelv, amely először 2000-ben jelent meg, és Kitware tervezte. Fő felhasználási területek: Build Automation, Dependency Management, CI/CD.
Dart - 30 metrika és AHP-pontszám
A Dart egy Object-Oriented, Functional programozási nyelv, amely először 2011-ben jelent meg, és Google tervezte. Fő felhasználási területek: Mobile Apps, Cross-Platform Development.
Dockerfile - 30 metrika és AHP-pontszám
A Dockerfile egy Declarative, Imperative programozási nyelv, amely először 2013-ben jelent meg, és Docker Inc. tervezte. Fő felhasználási területek: Infrastructure as Code, DevOps, Configuration Management.
Go - 30 metrika és AHP-pontszám
A Go egy Procedural, Object-Oriented, Generic programozási nyelv, amely először 2009-ben jelent meg, és Google tervezte. Fő felhasználási területek: Systems Programming, Embedded, Performance-Critical Applications.
Hugo - 30 metrika és AHP-pontszám
A Hugo egy Declarative, Templating programozási nyelv, amely először 2013-ben jelent meg, és Bjørn Pedersen tervezte. Fő felhasználási területek: Static Site Generation, Documentation, Blogging.
Kotlin - 30 metrika és AHP-pontszám
A Kotlin egy Object-Oriented, Functional programozási nyelv, amely először 2011-ben jelent meg, és JetBrains tervezte. Fő felhasználási területek: Backend Services, Enterprise Applications, Android.
Next.js - 30 metrika és AHP-pontszám
A Next.js egy Declarative, Component-Based programozási nyelv, amely először 2016-ben jelent meg, és Vercel tervezte. Fő felhasználási területek: Full-Stack Frameworks, SSR, Static Generation.
PHP - 30 metrika és AHP-pontszám
A PHP egy Object-Oriented, Functional, Procedural programozási nyelv, amely először 1995-ben jelent meg, és Rasmus Lerdorf tervezte. Fő felhasználási területek: Web Development, Automation, Scripting.
pip - 30 metrika és AHP-pontszám
A pip egy Declarative, Imperative programozási nyelv, amely először 2008-ben jelent meg, és Ian Bicking tervezte. Fő felhasználási területek: Package Management, Dependency Resolution.
R - 30 metrika és AHP-pontszám
A R egy Multi-paradigm programozási nyelv, amely először 1993-ben jelent meg, és Ross Ihaka, Robert Gentleman tervezte. Fő felhasználási területek: Data Science, Scientific Computing, Statistics.
React - 30 metrika és AHP-pontszám
A React egy Declarative, Component-Based, Functional programozási nyelv, amely először 2013-ben jelent meg, és Facebook tervezte. Fő felhasználási területek: Web Frontend, Single Page Applications, UI Development.
Ruby - 30 metrika és AHP-pontszám
A Ruby egy Object-Oriented, Functional, Procedural programozási nyelv, amely először 1995-ben jelent meg, és Yukihiro Matsumoto tervezte. Fő felhasználási területek: Web Development, Automation, Scripting.
Scala - 30 metrika és AHP-pontszám
A Scala egy Object-Oriented, Functional programozási nyelv, amely először 2004-ben jelent meg, és Martin Odersky tervezte. Fő felhasználási területek: Backend Services, Enterprise Applications, Android.
SQL - 30 metrika és AHP-pontszám
A SQL egy Declarative, Set-Oriented programozási nyelv, amely először 1974-ben jelent meg, és Donald Chamberlin tervezte. Fő felhasználási területek: Database Queries, Stored Procedures, Data Manipulation.
Swift - 30 metrika és AHP-pontszám
A Swift egy Object-Oriented, Functional programozási nyelv, amely először 2014-ben jelent meg, és Apple tervezte. Fő felhasználási területek: Mobile Apps, Cross-Platform Development.
Terraform - 30 metrika és AHP-pontszám
A Terraform egy Declarative, Imperative programozási nyelv, amely először 2014-ben jelent meg, és HashiCorp tervezte. Fő felhasználási területek: Infrastructure as Code, DevOps, Configuration Management.
Vue - 30 metrika és AHP-pontszám
A Vue egy Declarative, Component-Based, Functional programozási nyelv, amely először 2014-ben jelent meg, és Evan You tervezte. Fő felhasználási területek: Web Frontend, Single Page Applications, UI Development.
YAML - 30 metrika és AHP-pontszám
A YAML egy Declarative, Markup programozási nyelv, amely először 2001-ben jelent meg, és Clark Evans tervezte. Fő felhasználási területek: Data Serialization, Configuration, Interchange.
C - 30 metrika és AHP-pontszám
A C egy Procedural, Object-Oriented, Generic programozási nyelv, amely először 1972-ben jelent meg, és Dennis Ritchie tervezte. Fő felhasználási területek: Systems Programming, Embedded, Performance-Critical Applications.
C# - 30 metrika és AHP-pontszám
A C# egy Object-Oriented, Functional programozási nyelv, amely először 2000-ben jelent meg, és Microsoft tervezte. Fő felhasználási területek: Enterprise Applications, Backend Services, Desktop Applications.
C++ - 30 metrika és AHP-pontszám
A C++ egy Procedural, Object-Oriented, Generic programozási nyelv, amely először 1985-ben jelent meg, és Bjarne Stroustrup tervezte. Fő felhasználási területek: Systems Programming, Embedded, Performance-Critical Applications.
CSS - 30 metrika és AHP-pontszám
A CSS egy Declarative, Markup programozási nyelv, amely először 1996-ben jelent meg, és Håkon Wium Lie tervezte. Fő felhasználási területek: Data Serialization, Configuration, Interchange.
HTML - 30 metrika és AHP-pontszám
A HTML egy Declarative, Markup programozási nyelv, amely először 1993-ben jelent meg, és Tim Berners-Lee tervezte. Fő felhasználási területek: Data Serialization, Configuration, Interchange.
Java - 30 metrika és AHP-pontszám
A Java egy Object-Oriented, Functional programozási nyelv, amely először 1995-ben jelent meg, és James Gosling tervezte. Fő felhasználási területek: Backend Services, Enterprise Applications, Android.
JavaScript - 30 metrika és AHP-pontszám
A JavaScript egy Object-Oriented, Functional, Procedural programozási nyelv, amely először 1995-ben jelent meg, és Brendan Eich tervezte. Fő felhasználási területek: Web Development, Automation, Scripting.
JSON - 30 metrika és AHP-pontszám
A JSON egy Declarative, Markup programozási nyelv, amely először 2001-ben jelent meg, és Douglas Crockford tervezte. Fő felhasználási területek: Data Serialization, Configuration, Interchange.
Markdown - 30 metrika és AHP-pontszám
A Markdown egy Markup programozási nyelv, amely először 2004-ben jelent meg, és John Gruber tervezte. Fő felhasználási területek: Documentation, Technical Writing, Publishing.
Node.js - 30 metrika és AHP-pontszám
A Node.js egy Multi-paradigm programozási nyelv, amely először 2009-ben jelent meg, és Ryan Dahl tervezte. Fő felhasználási területek: JavaScript Runtime, Server-Side Execution.
npm - 30 metrika és AHP-pontszám
A npm egy Declarative, Imperative programozási nyelv, amely először 2010-ben jelent meg, és Isaac Schlueter tervezte. Fő felhasználási területek: Package Management, Dependency Resolution.
Python - 30 metrika és AHP-pontszám
A Python egy Object-Oriented, Functional, Procedural programozási nyelv, amely először 1991-ben jelent meg, és Guido van Rossum tervezte. Fő felhasználási területek: Web Development, Automation, Scripting.
Rust - 30 metrika és AHP-pontszám
A Rust egy Procedural, Object-Oriented, Generic programozási nyelv, amely először 2010-ben jelent meg, és Mozilla tervezte. Fő felhasználási területek: Systems Programming, Embedded, Performance-Critical Applications.
TypeScript - 30 metrika és AHP-pontszám
A TypeScript egy Object-Oriented, Functional, Procedural programozási nyelv, amely először 2012-ben jelent meg, és Microsoft tervezte. Fő felhasználási területek: Web Development, Automation, Scripting.